Az előző rész tartalmából: megnéztük, hogy ki a migráns, a menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes. Ebben a részben egyéb, szintén nagyon fontos alapfogalmakról fogok írni.
1. Dublini eljárás
Talán az első rész alapján nem volt egyértelmű, de a kommentekben kifejtettem, hogy a menekültügy uniós hatáskör, ennek megfelelően uniós jogszabályok rendelkeznek róla, ahogy azt egyébként a szöveg jelzi is. Namost. Mivel az EU-nak - jelen pillanatban - 28 tagállama van (ráadásul a rendszerhez még 4 ország csatlakozott), kaotikus helyzetet teremtene, ha beadna a kérelmező egy kérelmet Magyarországon, majd az eljárás alatt, vagy után mondjuk Ausztriában ismét megtenné ugyanezt, és mindkét ország érdemi, akár ellentétes tartalmú döntést hozna. Valamilyen módszer alapján el kell tehát dönteni, hogy melyik tagállam lesz a felelős a menekültügyi és idegenrendészeti eljárás lefolytatására. Ezt a folyamatot szabályozzák az ún. dublini rendeletek, amik alapján születtek meg a gyönyörű dublinolás, illetve visszadublinolás kifejezések. Az eljárás lefolytatásáért felelős tagállam kiválasztásának fő szempontjai: a család egységének elve (azaz ha másik tagállamban már státuszt szerzett, vagy menekültügyi eljárás alatt áll a kérelmező családtagja), tartózkodási engedély, vagy vízum (ha a kérelmező az egyik tagállamban rendelkezik tartózkodási engedéllyel, vagy vízummal), beutazás, vagy tartózkodás (amelyik tagállam területére illegálisan belépett, vagy a kérelem benyújtását megelőzően 5 hónapig ott tartózkodott). Ugyanakkor bármelyik tagállam dönthet úgy, hogy bár nem lenne felelős, mégis megvizsgálja a kérelmet és lefolytatja az eljárást. A szabályozás bonyolult és részletes, kitér arra is, hogy milyen nyomtatványokon kell az egyik tagállamnak a másik felé elküldenie a megkeresést, annak mennyi időn belül kell válaszolnia, ha nem válaszol, akkor mi a helyzet, és így tovább.
2. Biztonságos származási ország
A vélelem egy előzetes feltevés, valószínűségi következtetés, amikor egy tényből bizonyítás nélkül következtetünk egy másik, valószínű tényre. A jog sűrűn dolgozik vélelmekkel, mert azok megkönnyítik a jogalkalmazók dolgát. A biztonságos származási ország koncepciója is egy vélelemre épül, nevezetesen arra, hogy ha a kérelmező bizonyos, az EU, vagy az adott tagállam által felállított listán szereplő országból származik, akkor alapvetően nem jogosult a nemzetközi védelem egyik formájára sem, hacsak nem bizonyítja, hogy de. Ezért ez a vélelem megdönthető.
3. Biztonságos harmadik ország
Hasonló a biztonságos származási ország koncepciójához, vannak azonban különbségek. Az ugyanis nem elég, hogy a kérelmező az adott országban nincs kitéve a genfi egyezmény szerinti üldöztetésnek, vagy nem érné az oltalmazotti státuszt megalapozó súlyos sérelem, az is kell még, hogy az ország tiszteletben tartsa a visszaküldés tilalmának elvét, legyen működő menekültügyi rendszer, amiben védelmet kaphat és az ország tiszteletben tartja a nemzetközi jog azon elvét, miszerint olyan országba nem utasítja ki a kérelmezőt, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve. Ugyanakkor ez is egy megdönthető vélelem, tehát a kérelmező - amennyiben olyan információk birtokában van - igazolhatja, hogy számára az adott országgal kapcsolatban a fentiek nem teljesülnek. Ha a kérelmező tehát biztonságos harmadik országban tartózkodott, mielőtt benyújtotta a kérelmét Magyarországon, és nem igazolja a törvényben megszabott időn belül, hogy számára az adott ország nem volt biztonságos, úgy a hatóság a kérelmet érdemben nem is vizsgálja, tehát nem kérdezi meg, hogy miért hagyta el a származási országát és miért kér védelmet, hanem elfogadhatatlanság miatt elutasítja azt. (Biztos vagyok benne, hogy sokan belekötnek majd abba, hogy pl. Szerbia, vagy Görögország miért nem biztonságos, ezekre a felvetésekre a kommentekben fogok tudni reagálni, vagy esetleg egy későbbi blogposztban, az majd még kiderül.)
4. Belső védelmi alternatíva
A belső védelmi alternatíva (BVA) azt jelenti, hogy elismeri a hatóság, hogy a kérelmező az adott területen tartózkodva valóban ki volt/lenne téve üldöztetésnek, vagy súlyos sérelem veszélyének, azonban van a kérelmező származási országának olyan területe, ahol mindezek nem állnának fenn sem ugyanazon, sem más okokból, mint a szóban forgó területen. Például adott egy polgárháborús helyzet egy nagy országban, ami olyan komoly, hogy a civilek gyakorlatilag folyamatos életveszélyben vannak, mert a harcok folyamatosak és brutálisak, viszont ez a helyzet csak az országnak egy jól körülhatárolható és viszonylag kis területén áll fenn. Ugyanakkor van egy másik területe az országnak, ahol béke honol, a madarak csicseregnek, a gyerekek nevetnek, mindenki boldog, nincs szegénység, rengeteg munkalehetőség van, a polgárháborús területről érkezőket tárt karokkal fogadják, és így tovább. Ebben az esetben az a terület a kérelmező számára BVA lehet. Ennek a megállapítása azonban nem egyszerű, a jogszabály sok kritériumot állít fel a BVA-val szemben, amiknek mindnek meg kell felelnie az adott területnek, ráadásul a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy BVA-val kapcsolatban vizsgálatot folytat le a hatóság és annak eredményére nyilatkoztatni is kell őt.
5. Kizáró okok
Mint a menekültügyben minden, ez is meglehetősen bonyolult téma. Itt legyen elég annyi, hogy a törvény külön felsorolja a menekültek, az oltalmazottak és a menedékesek elismerését kizáró okokat. Ezek nagymértékben átfedést mutatnak egymással és általában bűncselekmények elkövetéséhez kötődnek. Így azokat nem lehet elismerni, akik a kérelmük benyújtását megelőzően béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt, vagy menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követtek el, vagy az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben (terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, vagy ezekre való felbujtás) bűnösek. Ezen kívül azokat sem lehet védelemben részesíteni, akiknek az ország területén tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti, erről az adott ügyben egyénileg nyilatkozik jelenleg a TEK és az AH. Ezeken túl azokat a személyeket sem lehet a törvény szerint elismerni, akiket a bíróság jogerősen elítélt olyan bűncselekmény elkövetéséért, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel. Ha pedig ilyen azt követően történik, hogy elismerést nyert az illető, akkor elveszíti a státuszát.
Akit mélyebben érdekel a téma, annak segítséget nyújtanak az alábbi linkek:
az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala által kiadott kiadványok
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász menekültügyi írásai
Emberi jogi garanciák és a nemzetközi migráció (jegyzet a rendészeti oktatás számára)
